Kategória: Benne vagyunk az újságban

06máj

M2 Petőfi

Zala megyében Hévíztől 10 km-re van egy aprócska falu, Zalaköveskút, ahol mára 30-nál is kevesebben élnek, viszont minden falubelire fejenként 5-6 bivaly jut.

A kicsinyke falu határában egy rezervátumnak is beillő bivalytelep működik, aminek a tulajdonosa az egyik legrégebbi és legsikeresebb magyar pénzügyi alap, a 600 milliárd forintot kezelő, eredetileg Concorde – ma HOLD vezetője, Szabó László.

A bivalyfarmon pedig egy fiatal törékeny, szőke nőt lehet látni napi szinten a 600-800 kilós állatok között.

Hogy kerül egy pénzügyi szakember egy alig 30 lelket számláló zalai kis faluba? És ki ez a törékeny nő a bivalyok között?

Osvald Zsófival, a Tarkarét Biofarm vezetőjével beszélgettünk.

Szabó Lászlóról a HOLD (volt Concorde) Alapkezelő saját blogján olvasom, hogy hétfőtől csütörtökig portfóliót kezel, péntektől meg bivalyozik. Ha tőzsdeügyekben járatos pénzügyi szakemberre gondolunk, hát nem egy gumicsizmás biofarmer jut először eszünkbe. Mit keres egy tőzsdeguru Zalaköveskúton?

A környéken nőtt fel, itt gyerekeskedett, volt neki itt korábban is saját háza, néhány állattal. Eladóvá vált a földjeivel határos birtok – ahol bivalyokkal együtt más őshonos magyar állatokat is tartottak. Felajánlották neki megvételre – egy hét gondolkodási idő után igent mondott, és megvette.

Olvastam egy korábbi önnel készült riportban (Osvald Zsófival – a szerk.), hogy agrár egyetemi végzettsége van – így már érthető, hogy kerül a sokszáz kilós állatok közé.

A párommal, Hajnal Györggyel a kezdetektől itt vagyunk. Idén lesz 7. éve, hogy 18 bivallyal vettük át a farmot, most 170 bivalyunk van jelenleg.

Olyan idilli a környezet, hogy a farmról nyugodtan gondolhatja az erre tévedő, hogy egy bivalyrezervátumot lát. Mekkora területen fekszik a birtok?

250 hektáron élnek az állatok, teljesen szabadon eresztve. Szinte teljesen úgy élnek, mint vadon élő őseik. Az év 365 napját a szabad levegőn töltik, réteken, völgyekben és fennsíkokon legelnek. Több hektárnyi erdő is a rendelkezésükre áll, ha el akarnak bújni az időjárás viszontagságai elől. Az, hogy stresszmentesen vannak tartva a bio minősítés miatt is fontos.

Tényleg olyan szelídek a bivalyok, hogy akár simogatni, vakargatni is lehet őket?

Szelídek, igen, fel is lehet ülni a hátukra. Van, amelyik kiköveteli magának a törődést, és megsértődik, ha nem foglalkozunk vele eleget.

Ilyenkor gyakran megfogalmazódik az emberekben a kérdés, ha ennyire önökhöz nőnek az állatok, hogy nem sajnálják levágni őket?

Csak a szaporulatot vágjuk le. Róluk pontosan tudjuk, onnantól, hogy megszületnek, hogy őket húseladásra tenyésztjük, és úgy is állunk hozzájuk. A tenyészállományt nem vágjuk le. Volt egy 22 éves bikánk, nagyon a szívünkhöz nőtt, ő végelgyengülésben halt meg. Van most egy másik 21 éves állatunk, várhatóan vele is ez lesz.

Hány tehén, és bika van?

70 tehenünk van, és 1 bikánk.

Az állatok azért is ennyire szelídek, mert korábban tudatosan úgy lettek kiválasztva a tenyésztésre, hogy a legkezesebbek örökítsék a génjeiket tovább?

Igen, a 100 fős szaporulatból általában 1-2 állat akad, aki nem szelíd, de egyébként mindegyik teljesen más egyéniség.

Ketten csinálják a biofarmot a párjával Györggyel?

Igen, ketten vagyunk. Legeltetünk, áthajtjuk őket az egyik legelőről a másikra, ellenőrizzük a kerítést, koordináljuk a vágást és a húseladást.

A honlapon látható fantasztikus képek a párja, Hajnal Görgy fotói, igaz?

Igen, ő készíti a képeket.

Szabó László, a tulajdonos-tőzsdeguru mennyire veszi ki a részét a farmon folyó munkából?

Szívesen csinálja, simán felül a traktorra, vagy részt vesz a hajtásban, ha itt van.

Ez számára akkor egy valódi kikapcsolódást jelentő hobbi… 

Teljesen szabad kezet kapnak a szakmai irányításban?

Mindenről tud, mindenről beszélünk vele, de a döntések jelentős részét ránk bízza, igen.

Milyen jövőbeli terveik vannak?

A 170 fős állatállománnyal elértük azt a szintet, amit ez a földterület el tud tartani, ennél nem nagyon akarunk több állatot.

Szeretnék jobban kinyitni a farmot a látogatók előtt, nyílt napokat tartani. A bivalyon kívül vannak szürke marháink, magyar tarka teheneink, kecskéink, hortobágyi rackáink, és néhány parlagi szamarunk is. Bár nem állatsimogató vagyunk, és nem is szeretnénk azzá válni, de én kifejezetten örülök, mikor jönnek hozzánk csoportok, és megsimogatják a bivalyokat, kicsit foglalkoznak velük.

Nem gondolkodnak esetleg saját étterem nyitásában, vagy szálláshely létesítésén? Itt van a közelben Balaton, Hévíz…és a táj valóban meseszerű.

Erre eddig nem is gondoltunk… de nincsenek ilyen terveink. Megvannak az éttermi partnereink, ahová beszállítunk bivalyhúst, és Keszthelyen, illetve Kehidán is kapcsolatban állunk szállásadókkal, akiktől majd várjuk a csoportokat.
A Farmon lévő bio húsboltot szeretnénk továbbvinni.

Heti három alkalommal lehet átvenni húst?

Igen, bár most a nagy karácsonyi dömping után kicsit kifogytunk, 3 hete vágtunk utoljára. Februárban lesz újra friss hús.

Ugye értesítenek, ha vágnak?

Igen, ahogy ígértük, köremailt küldünk az ügyfeleinknek.

A házi bivalyról

Míg a 19. században még 150 ezer bivaly legelészett a történelmi Magyarország területén, ma pár ezer körüli a bivalyállomány, szükség van a legjobb gének átörökítésére, megőrzésére. A Tarkarét bivalyainak nagy része szerepel az un. őshonos, génmegőrző programban. A beltenyészet elkerülése érdekében a tenyésztésbe vont teheneket és az üszőket külön gulyában tartják.

A bivaly marmagassága 150-180 cm, tehenek tömege 400-800 kg, a bikáké 600–700 kg, az ökröké 500–800 kg. Szarvai sarlószerűen felfelé irányulnak. Bőre fekete, feketés barna vagy szürkés, szőrzete ritka, a fara kopasz. Az újszülött borjú dús szőrzettel jön a világra.

A bivaly igénytelenebb állat még a szürke marhánál is, mivel megeszi a sziki kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket és edzett a gümőkórral szemben is. A bivaly hármas hasznosítású. Elsőrendű feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták.

Rendkívül kíváncsi jelleme miatt a bivaly könnyen szelídíthető, a szelíd egyedek kifejezetten igénylik a vakargatást, emberi törődést. Tavasztól késő őszig legelőn tartható, sőt igényli is a legeltetéses tartásmódot.

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/02/04/penzugyi-guru-bivalyfarm-kisfalu-zalakoveskut-szabo-laszlo/

Zalaköveskút egy apró falu Zala megyében, Hévíztől 10 km-re. Magyarország egyik legkisebb települése, 30-nál is kevesebb lakosa van. Minden lakójára legalább öt bivaly jut, ha a néhány házból álló település végén található Tarkarét biofarm állományával számolunk. Az őshonos bivalyok stresszmentes élete a szabadban telik, biotakarmányt kapnak, húsukra pedig egyre nagyobb a kereslet.

A Tarkarét modern, látványkonyhás, vendégeket fogadó házának teraszáról belátni a 250 hektáros gazdaság egy részét. Az asztalon házi szörp és hajszálvékonyra szelt, szárított sonka vár minket. Bivalycombból készült.

A falról egy bivalytrófea néz ránk szigorúan, egy megbecsült tenyészbikáé volt – meséli Osvald Zsófi, aki párjával, Hajnal Györggyel együtt vezeti a farmot, és gondozza az itt élő őshonos állatokat. Zsófi számára ménesgazda és lovasedző végzettséggel az egyetem után nem volt kérdés, hogy vidéken akar élni, és lovas turizmussal, illetve gazdálkodással akar foglalkozni. György Erdélyben nevelkedett, a nagyszülei ismertették meg vele az állattartás alapjait. Később Budapestre vitte az útja, de nem érezte jól magát, és egyértelművé vált, hogy vissza szeretne térni a gazdálkodáshoz.

A 2013-tól üzemelő biofarm tulajdonosa kereste meg őket, Zsófiék pedig igent mondtak. Lassan hat éve felügyelik az állatok legeltetését, tenyésztését, a takarmányozást és az egyéb rengeteg teendőt. Zsófi azóta „többet ül bivalyháton, mit lóháton” – meséli, és nagyon boldog így.


Ahol jó bivalynak (is) lenni

A magyarországi szántók nagy részét a bivalyok törték fel – mondja György. Könnyen szelídíthető, az emberhez ragaszkodó, nagyon szívós és erős állatok, amelyek többször is a kihalás szélére kerültek. A Tarkarét biofarmon stresszmentes életet és vad őseik természetes életkörülményeit igyekeznek biztosítani nekik: az év 365 napját a szabad levegőn töltik, réteken, völgyekben és fennsíkokon legelnek. Több hektárnyi erdő is a rendelkezésükre áll, ha el akarnak bújni a nap vagy a szél elől. Itt termelt bio takarmányt kapnak, a borjak pedig anyatejen nőnek fel. Ez elképzelhetetlen a tejtermeléssel is foglalkozó gazdaságokban.

Mikor Györgyék csatlakoztak a farmhoz, 18 bivalyról kellett gondoskodni most már 150 legelészik a területen – szürke marhákkal, magyar tarka tehenekkel, kecskékkel, hortobágyi rackákkal és néhány parlagi szamárral együtt. Ez az ideális létszám ekkora területen, a tulajdonos tudatosan nem növeli a jelenlegi állományt.


Meg is tudnak sértődni, ha nem kapnak elég simogatást

Lesétálunk a karámokhoz. Zsófi messziről megmondja, hogy melyik bivaly közelít hozzánk kíváncsian, melyik az, amelyiket muszáj megsimogatni, és melyik az, amelyik inkább a háttérből szemléli az eseményeket. Mindegyik állathoz köthető egy történet, mindegyik egy egyéniségÖrökítik is a tulajdonságokat: a nagyon kedves bivalytehenek borjai is cukik és kíváncsiak, és volt már kezelhetetlen bivalyuk is, akinek a borja is hasonló volt.

„Az is a munkánk része, hogy minél többet legyünk közöttük. Legeltetünk, áthajtjuk őket az egyik legelőről a másikra, ellenőrizzük a kerítést, koordináljuk a vágást és a húseladást” – ezt már bivalyhátról mondja Zsófi. Az növénytermesztéssel foglalkozó kollégáikkal együtt a legelők karbantartása, tisztítása is a feladatuk, fontos, hogy a legelők minden évben el tudják látni elég takarmánnyal az állatokat.

A bivaly érzelgős állat, nagyon ragaszkodik az emberhez, ha simogatod, könnyezik – teszi hozzá György. Tényleg igénylik, hogy az ember rendszeresen bemenjen hozzájuk, foglalkozzon velük, meg is tudnak sértődni, ha ez nem történik meg.

A biofarmon élő bivalyok részt vesznek egy őshonos állatfajták megőrzésére irányuló programban. Míg a 19. században még 150 ezer bivaly legelészett a történelmi Magyarország területén, ma pár ezer körüli a bivalyállomány, szükség van a legjobb gének átörökítésére, megőrzésére – mondja György. Közben szamarak jönnek hozzánk barátkozni, az egyikük időnként jelképesen oldalba lök minket egy kicsit. Ő így fejezi ki, hogy azt szeretné, foglalkozzunk vele is.


Bivalyhús elvitelre

A Tarkaréten hetente háromszor lehet átvenni az előre megrendelt bivalyhúst (a neten le lehet foglalni a húsrészt és a mennyiséget is.) A vágóhídról érkező, vákuumcsomagolt húsokat hűtőkamrában, 2 Celsius fokon érlelik. És hogy milyen íze van a bivaly húsának? „Valahol a marha és a vadhús között kell elképzelni.” Ha egyszerre kínálunk bivaly- és marhahúst, általában a bivaly fogy el hamarabb, pedig a bio magyartarka marhahúsra is sokan esküsznek” – mesélik a farm házigazdái.

A bivalyhúst fiatalok és idősek is veszik, sokan képesek az ország másik feléből is eljönni ide, de svájci és osztrák étteremben is került már étlapra a Tarkarétről származó hús. Jó steak alapanyag, és gulyásokba is kerül. A vevők elsősorban vendéglátók, innen visz húst a hévízi Öreg Harang és a zalacsányi Farm Inn is.

Aki kíváncsi a bivalyokra, annak Györgyék előzetes bejelentkezést követően megmutatják az állatokat és a gazdaságot. Fontos, hogy lássák az emberek, hogy élnek a bivalyok itt, és talán lesz, aki kedvet kap ehhez a munkához, vallják. Azt is megfigyelték, hogy sokan csak egyszerűen megállnak az út mellett, és gyönyörködnek az állatokban.

Szerző: 2018. október 2., kedd — Chilembu Krisztina
https://welovebalaton.hu/bor.gasztro/ilyen.lehet.a.bivalymennyorszag