Biogazdálkodás

Állatjólét

TARTÁSI KÖRÜLMÉNYEK –  Mi sem áll távolabb az állatkínzással felérő nagyüzemi ketreces csirketartástól, mint a változatos legelőkön, természetes gulyákban növekvő bivalyok és szarvasmarhák tenyésztése.

A köveskúti dombokon, az üde völgyekben vagy éppen az időjárás viszontagságai elől menedéket adó erdőinkbe elrejtőző csordát nem érintik a zsúfolt istállókban elkerülhetetlen betegségek és a stressz. A borjak a szabadban jönnek világra, anyatejen nőnek fel (ez elképzelhetetlen a tejtermeléssel is foglalkozó gazdaságokban), életük nagyon hasonlít vad őseik természetes életkörülményeire, azzal a különbséggel, hogy a téli takarmányozásukról és rendszeres kötelező egészségügyi ellenőrzésükről mi gondoskodunk.

GONDOZÁS –  A legtöbb külterjes gazdálkodóval szemben tenyésztési programunknak szerves része, hogy az átlagosnál több időt töltünk el jószágaink társaságában. Ennek köszönhető, hogy Zalaköveskúton található az ország legszelídebb közepes méretű állatállománya. A félelmetesnek tűnő bivalyaink többsége imádja a simogatást és gondozóik akár a hátukra is felülhetnek.

Emberjólét

ÉLETTANI HATÁSOK – Csak a naiv és hiszékeny fogyasztó gondolhatja azt, hogy az általa megvásárolt hús nem viseli magán az adott állat életkörülményeinek következményeit. Nyilvánvaló, hogy a napfény és a mozgás hiánya, a zsúfolt tartás miatti magas gyógyszerhasználat és stressz, a tápokkal végrehajtott gyors és intenzív hízlalás bármennyire kedvező árú terméket hoz létre, nem eredményezhet egészséges és kiváló minőségű táplálékot. Márpedig a kereskedelemben többnyire a nagyüzemi állattartás termékeivel találkozunk.

A Tarkaréti bio bivaly- és marhús termékek kiváló alternatívát jelentenek az egészséges, jó minőségű élelmiszert kereső igényes vásárlók számára

A köveskúti dombokon, az üde völgyekben vagy éppen az időjárás viszontagságai elől menedéket adó erdőinkbe elrejtőző csordát nem érintik a zsúfolt istállókban elkerülhetetlen betegségek és a stressz. A borjak a szabadban jönnek világra, anyatejen nőnek fel (ez elképzelhetetlen a tejtermeléssel is foglalkozó gazdaságokban), életük nagyon hasonlít vad őseik természetes életkörülményeire, azzal a különbséggel, hogy a téli takarmányozásukról és rendszeres kötelező egészségügyi ellenőrzésükről mi gondoskodunk.

ERKÖLCSI TÉNYEZŐK – A hús az emberiség ősrégi és természetes eledele. Korábban az ember és a táplálékot jelentő állat között szoros kapcsolat állt fenn. (Gondoljunk csak nagyanyánk kertjeiben szaladgáló kendermagos tyúkokra!)
A modern korban az állattenyésztés egyre inkább a fogyasztók számára láthatatlan, iparszerű intézményekbe húzódott vissza és bizony ez a folyamat a legtöbbször nem tett jót az állatok tartási körülményeinek. Az állatok tisztelete és méltósága sajnos áldozatul esett a hatékonyság javításnak!
Az életszínvonal történelmi emelkedése révén ma már alapvető élelmiszerekre fordított átlagos kiadásaink jövedelmünkhöz viszonyított aránya jóval alacsonyabb, mint az elmúlt évszázadokban. A mai ember már nem az éhezéstől retteg, sokkal inkább az elhízás ellen küzd. Éppen itt az ideje szakítani azzal a rossz hagyománnyal, miszerint egészségi és erkölcsi aggályainkat feláldozzuk a rosszul értelmezett költségcsökkentés oltárán!

Biogazdálkodásból származó élelmiszer fogyasztásával nagy szolgálatot teszünk környezetünknek, szervezetünknek és lelkiismeretünknek. Nem csupán egészségesebb, talán egy kicsit jobb emberek is leszünk általa.