Bivalytenyészet

Gazdaságunkban körülbelül száz bivalytehén és a hozzájuk tartozó borjak és növendék állatok legelésznek a major körül elterülő dombokon. A legelőterületek és az állatok téli ellátását biztosító kaszálók és szántók összterülete 250 hektár, ennek megfelelően jószágaink táplálását teljes mértékben saját, bio (más szavakkal „öko” vagy „organikus”) minősítésű takarmánnyal tudjuk megoldani.

A beltenyészet elkerülése érdekében a tenyésztésbe vont teheneket és az üszőket külön gulyában tartjuk. A jószágok az év 365 napját a szabad levegőn töltik.
Legelőink változatosak, a völgyben és a fennsíkon természetes gyepréteken, a dombokon barátságos ligetekben tudnak a jószágok legelni, de a fedett beállók mellett több hektár összefüggő erdő is rendelkezésükre áll, amennyiben el akarnak bújni a nap vagy a szél elől.

Bivalyaink nagy része szerepel az un. őshonos, génmegőrző programban. Nőivarú állataink genetikai állománya archiválásra kerül a tenyésztés színvonalának javításának céljából. Az állomány minden évben átesik egy szigorú állategészségügyi vizsgálaton, ahol ellenőrzik az egyedek fertőző betegségektől való mentességét. Mivel elértük az ideális terület – állatlétszám arányt, célunk nem az állatállomány létszámának növelése, hanem a környezet folyamatos rendezése és a tartási körülmények, valamint jószágaink genetikájának folyamatos javítása.
Az állatállomány gerincét adó bivalyok mellett szürke marhák, magyar tarka tehenek, hortobágyi rackák és parlagi szamarak legelésznek a környező dombokon.

A bivalyok egyébként előszeretettel dugják el újszülött borjaikat az erdőben, amelyeket aztán 5-6 óránként felkeresnek és megszoptatnak. Legidősebb bivalytehenünk, „Sári” kora meghaladja a húsz évet. Tenyészbikánk, Hunor kiváló örökítő képessége mellett kivételes barátságosságával vívta ki csodálatunkat.