Kategória: Uncategorized

Zala megyében Hévíztől 10 km-re van egy aprócska falu, Zalaköveskút, ahol mára 30-nál is kevesebben élnek, viszont minden falubelire fejenként 5-6 bivaly jut.

A kicsinyke falu határában egy rezervátumnak is beillő bivalytelep működik, aminek a tulajdonosa az egyik legrégebbi és legsikeresebb magyar pénzügyi alap, a 600 milliárd forintot kezelő, eredetileg Concorde – ma HOLD vezetője, Szabó László.

A bivalyfarmon pedig egy fiatal törékeny, szőke nőt lehet látni napi szinten a 600-800 kilós állatok között.

Hogy kerül egy pénzügyi szakember egy alig 30 lelket számláló zalai kis faluba? És ki ez a törékeny nő a bivalyok között?

Szabó Lászlóról a HOLD (volt Concorde) Alapkezelő saját blogján olvasom, hogy hétfőtől csütörtökig portfóliót kezel, péntektől meg bivalyozik. Ha tőzsdeügyekben járatos pénzügyi szakemberre gondolunk, hát nem egy gumicsizmás biofarmer jut először eszünkbe. Mit keres egy tőzsdeguru Zalaköveskúton?

A környéken nőtt fel, itt gyerekeskedett, volt neki itt korábban is saját háza, néhány állattal. Eladóvá vált a földjeivel határos birtok – ahol bivalyokkal együtt más őshonos magyar állatokat is tartottak. Felajánlották neki megvételre – egy hét gondolkodási idő után igent mondott, és megvette.

Olvastam egy korábbi önnel készült riportban (Osvald Zsófival – a szerk.), hogy agrár egyetemi végzettsége van – így már érthető, hogy kerül a sokszáz kilós állatok közé.

A párommal, Hajnal Györggyel a kezdetektől itt vagyunk. Idén lesz 7. éve, hogy 18 bivallyal vettük át a farmot, most 170 bivalyunk van jelenleg.

Olyan idilli a környezet, hogy a farmról nyugodtan gondolhatja az erre tévedő, hogy egy bivalyrezervátumot lát. Mekkora területen fekszik a birtok?

250 hektáron élnek az állatok, teljesen szabadon eresztve. Szinte teljesen úgy élnek, mint vadon élő őseik. Az év 365 napját a szabad levegőn töltik, réteken, völgyekben és fennsíkokon legelnek. Több hektárnyi erdő is a rendelkezésükre áll, ha el akarnak bújni az időjárás viszontagságai elől. Az, hogy stresszmentesen vannak tartva a bio minősítés miatt is fontos.

Tényleg olyan szelídek a bivalyok, hogy akár simogatni, vakargatni is lehet őket?

Szelídek, igen, fel is lehet ülni a hátukra. Van, amelyik kiköveteli magának a törődést, és megsértődik, ha nem foglalkozunk vele eleget.

Ilyenkor gyakran megfogalmazódik az emberekben a kérdés, ha ennyire önökhöz nőnek az állatok, hogy nem sajnálják levágni őket?

Csak a szaporulatot vágjuk le. Róluk pontosan tudjuk, onnantól, hogy megszületnek, hogy őket húseladásra tenyésztjük, és úgy is állunk hozzájuk. A tenyészállományt nem vágjuk le. Volt egy 22 éves bikánk, nagyon a szívünkhöz nőtt, ő végelgyengülésben halt meg. Van most egy másik 21 éves állatunk, várhatóan vele is ez lesz.

Hány tehén, és bika van?

70 tehenünk van, és 1 bikánk.

Az állatok azért is ennyire szelídek, mert korábban tudatosan úgy lettek kiválasztva a tenyésztésre, hogy a legkezesebbek örökítsék a génjeiket tovább?

Igen, a 100 fős szaporulatból általában 1-2 állat akad, aki nem szelíd, de egyébként mindegyik teljesen más egyéniség.

Ketten csinálják a biofarmot a párjával Györggyel?

Igen, ketten vagyunk. Legeltetünk, áthajtjuk őket az egyik legelőről a másikra, ellenőrizzük a kerítést, koordináljuk a vágást és a húseladást.

A honlapon látható fantasztikus képek a párja, Hajnal Görgy fotói, igaz?

Igen, ő készíti a képeket.

Szabó László, a tulajdonos-tőzsdeguru mennyire veszi ki a részét a farmon folyó munkából?

Szívesen csinálja, simán felül a traktorra, vagy részt vesz a hajtásban, ha itt van.

Ez számára akkor egy valódi kikapcsolódást jelentő hobbi… 

Teljesen szabad kezet kapnak a szakmai irányításban?

Mindenről tud, mindenről beszélünk vele, de a döntések jelentős részét ránk bízza, igen.

Milyen jövőbeli terveik vannak?

A 170 fős állatállománnyal elértük azt a szintet, amit ez a földterület el tud tartani, ennél nem nagyon akarunk több állatot.

Szeretnék jobban kinyitni a farmot a látogatók előtt, nyílt napokat tartani. A bivalyon kívül vannak szürke marháink, magyar tarka teheneink, kecskéink, hortobágyi rackáink, és néhány parlagi szamarunk is. Bár nem állatsimogató vagyunk, és nem is szeretnénk azzá válni, de én kifejezetten örülök, mikor jönnek hozzánk csoportok, és megsimogatják a bivalyokat, kicsit foglalkoznak velük.

Nem gondolkodnak esetleg saját étterem nyitásában, vagy szálláshely létesítésén? Itt van a közelben Balaton, Hévíz…és a táj valóban meseszerű.

Erre eddig nem is gondoltunk… de nincsenek ilyen terveink. Megvannak az éttermi partnereink, ahová beszállítunk bivalyhúst, és Keszthelyen, illetve Kehidán is kapcsolatban állunk szállásadókkal, akiktől majd várjuk a csoportokat.
A Farmon lévő bio húsboltot szeretnénk továbbvinni.

Heti három alkalommal lehet átvenni húst?

Igen, bár most a nagy karácsonyi dömping után kicsit kifogytunk, 3 hete vágtunk utoljára. Februárban lesz újra friss hús.

Ugye értesítenek, ha vágnak?

Igen, ahogy ígértük, köremailt küldünk az ügyfeleinknek.

Míg a 19. században még 150 ezer bivaly legelészett a történelmi Magyarország területén, ma pár ezer körüli a bivalyállomány, szükség van a legjobb gének átörökítésére, megőrzésére. A Tarkarét bivalyainak nagy része szerepel az un. őshonos, génmegőrző programban. A beltenyészet elkerülése érdekében a tenyésztésbe vont teheneket és az üszőket külön gulyában tartják.

A bivaly marmagassága 150-180 cm, tehenek tömege 400-800 kg, a bikáké 600–700 kg, az ökröké 500–800 kg. Szarvai sarlószerűen felfelé irányulnak. Bőre fekete, feketés barna vagy szürkés, szőrzete ritka, a fara kopasz. Az újszülött borjú dús szőrzettel jön a világra.

A bivaly igénytelenebb állat még a szürke marhánál is, mivel megeszi a sziki kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket és edzett a gümőkórral szemben is. A bivaly hármas hasznosítású. Elsőrendű feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták.

Rendkívül kíváncsi jelleme miatt a bivaly könnyen szelídíthető, a szelíd egyedek kifejezetten igénylik a vakargatást, emberi törődést. Tavasztól késő őszig legelőn tartható, sőt igényli is a legeltetéses tartásmódot.

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/02/04/penzugyi-guru-bivalyfarm-kisfalu-zalakoveskut-szabo-laszlo/